Látogassa meg Nagyváradot a Google Street Viewen '

Látogasson Nagyváradra a Google Street Viewen ' Kezdje a Borsi úton. Kattintson a linkre a instantstreetview.com-ra '

2015. július 7., kedd

Ki volt Heyman Éva (1931–1944) ?

 
Forrás : gerincrevagva.blog.hu

"A Rhédey-kertben (ma Bălcescu park) három négyzetméternyi területet kapott használatba a Tikvah Egyesület azért, hogy szobrot állítsanak a holokauszt váradi gyermekáldozatainak. A szobor elhelyezése jelkép-értékű, 1944-ben ugyanis innen indultak a váradi zsidókat a haláltáborokba szállító vonatok."- olvashatjuk a Reggeli Napló cikkében.Heyman Éváról olvasható : "Bár Heyman Éva (1931–1944) neve fennmaradt, a szobor az összes gyermekáldozatnak emlékét őrzi majd, mondta Teszler Emília." Teljes cikk : reggeliujsag.ro

Ki volt Heyman Éva ? Röviden összefoglalva : "Nem sikerült viszont maguk mellé venniük Rácz Ágnes első házasságából született kislányát, a tizenhárom éves Heyman Évát, akit a naplója révén „a magyar Anna Frank”-ként tartanak számon; a kislányt elhurcolták a nagyváradi gettóból, rövidre szabott élete Auschwitzban ért véget." - írja Lőwy Dániel. Teljes cikk : multesjovo.hu

Bővebb információ ovasható Kunt Gergely írásában. Idézet :


"Jelen tanulmány fókuszában egy 1947-ben megjelent kötet áll Zsolt Ágnes:
Éva lányom. Napló, melyet az Új Idők Irodalmi Intézet adott ki, rendkívül
kis példányszámban. A közzétett naplót az előszónak tekinthető visszaemléke-
zés előzi meg, és a kötetet két levél zárja. A könyvvel tudomásom szerint eddig
hazánkban alig foglalkoztak, külföldön többször kiadták, angolra, héberre is
lefordították.Angolul először a Yad Vashem Intézet adta ki 1974-ben, ez volt az
első kötet, amelyet a múzeum a magyar zsidóság tragédiájának szentelt.

EGY KISLÁNY KRÍZISNAPLÓJA

A napló szerzője az 1931-ben Nagyváradon született Heyman Éva, aki neológ
zsidó nagypolgári családból származott. A város első neológ főrabbija Éva déd-
apja, Rosenberg Sándor volt.Az anyai nagyapja nevét Rosenbergről Ráczra
magyarosította, egyes források szerint erről kapta az általa vezetett Rácz gyógy-
szertár a nevét; más – pontosabbnak tűnő – kútfők szerint Rácz Rezső patikája
a Magyar Korona Gyógyszertár nevet viselte.A lányuk, Rácz Ágnes gyógyszeré-
szetet tanult Kolozsvárott, első házasságából – amelyet az építész Heyman Bélá-
val kötött – származott a naplóíró Éva. Ez a kapcsolat azonban hamarosan válás-
sal végződött, s Ágnes a polgári radikális íróhoz, Zsolt Bélához ment feleségül, így neve Zsolt Ágnesre változott.A házaspár Budapestre költözött, de a kislány Nagyváradon maradt, ahol anyai nagyszüleivel élt.

Nem sikerült viszont maguk mellé venniük Rácz Ágnes első házasságából született kislányát, a tizenhárom éves Heyman Évát, akit a naplója révén „a magyar Anna Frank”-ként tartanak számon; a kislányt elhurcolták a nagyváradi gettóból, rövidre szabott élete Auschwitzban ért véget."
Teljes írás : epa.oszk.hu

  Lőwy Dániel ezt írta a Soá nagyváradi emlékírói cikkében A magyar Anna Frank naplója címmel :

"A naplóírást Heymann Éva a tizenharmadik születésnapján, 1944. február 13-án kezdte meg, s az utolsó bejegyzés május 30-i keltezésű, vagyis a napló közvetlenül Éva elhurcolása előtt zárul. A naplóíró odaveszett; Zsolt Béla szavaival „ezt a csillagszemű kislányt 1944. október 17-én megégették”. Mi is e kis kötet lényege? Újból Zsolt Bélát idézem: „A gyermek észleletei, majd félelmei, előbb az emberektől, majd a haláltól. A fasizmus gyermekszemmel.”
Éva feljegyzéseit az édesanyja, Zsolt Ágnes adta ki a háború után. Azt állította, hogy a naplót a család házvezetőnője, Szabó Mariska lopta ki a gettóból; tőle kapta volna meg 1945-ben. Röviddel később az anya öngyilkos lett. A napló eredetisége vitatott, mivel a kézirata elveszett. Feltételezik, hogy Zsolt Ágnes megváltoztatott részeket és részleteket, az is elképzelhető, hogy a teljes szöveget maga írta. Elemzésében Frojimovics Kinga kimutatta, hogy a napló kétséget kizáróan olyan személy műve, aki a nagyváradi gettó foglya volt. Függetlenül attól, hogy az események közvetlen krónikája-e avagy utólagos összefoglalás, a napló közreadásának célja Heymann Éva nevének és rövid létének megörökítése volt.
A korabeli sajtóból választ kaphatunk a napló eredetiségének kérdésére. Zsolt Béla a könyv megjelenésekor Feleségem könyve címen ismertetést írt róla. Ebben úgy fogalmazott, hogy Zsolt Ágnes „a könyvben, emlékezetből, első házasságából való tizenhárom éves kislányának naplóját rekonstruálta.” Vagyis nem ejt szót arról, hogy a naplót bárki megőrizte volna vagy az egyáltalán fennmaradt volna. Nyitott kérdés, hogyan sikerült Zsolt Ágnesnek – a háború után – az eseményeket naplószerűen, hitelesnek látszó időrendbe helyeznie.
A Heymann Évának tulajdonított feljegyzések, amelyeket „a magyar Anna Frank naplója”-ként emlegetnek, két művészfilm forgatókönyvét ihlették, Deák Krisztina (Eszterkönyv, 1990), illetve Jeles András (Senkiföldje, 1993) rendezésében.13 A napló egy színpadi mű alapját képezte; 2007. janauár 18-án mutatták be Budapesten Balázs Ágnes A piros bicikli című egyfelvonásos színdarabját, amelynek témája az elrabolt gyermekkor. A darab Ecséri Lilla és Heymann Éva naplója nyomán állít emléket a vészkorszak áldozatainak."
Forrás : varad.ro

11242295970546652828.JPG 
 Heyman Éva.Forrás : tikvah.ro


A Tikvah honlapon olvasható a naplója Heyman Évának angol nyelven,mert nincs lefordítva magyar nyelvre , a tikvah.ro-n.Román nyelven is elolvasható a napló a tikvah.ro-n.



Az interneten megtalálható német nyelven az életrajza, a de.wikipedia.org-n.   A Könyves Blogban ez olvasható Heyman Éváról : 


"Heyman Évát 1944-ben, Nagyváradon hurcolták előbb gettóba, majd Auschwitzba, ahol személyesen Mengele küldte a halálba. Tizenhárom éves volt.Naplója a lány születésnapján, 1944 februárjában veszi kezdetét, melyben azután minden örömét, bánatát és félelmét feljegyezte a lány: "Pedig, kis naplóm, én nem akarok meghalni, én még akkor is élni akarok, ha egyedül az egész körzetből csak én maradhatnék itt. Én egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csendőrtől, aki elvitte a lisztet tőlünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne öljenek meg, csak hagyjanak élni!"
Éva 1931-ben született Nagyváradon, nevelőapja Zsolt Béla író volt. A családot előbb a nagyváradi gettóba zárták, majd 1944 júniusában az auschwitzi táborba deportálták. A kislányt 1944 októberében egy jólelkű orvosnő rejtegette a táborban, Mengele azonban nehézség nélkül rábukkant Évára, aki szerencsétlenségére megrühesedett, és mindkét lába kisebesedett.
„No nézd csak”, üvöltött Mengele, „még rühes is vagy, te béka. Mars fel az autóra!” Évát szemtanúk szerint maga Mengele tuszkolta fel a halálautóra. A lány 1944. október 17-én halt meg Auschwitzban. Éva naplóját a család szakácsnője őrizte meg, édesanyja könyvvé formálta, és kiadta. Így lett a napló a holokauszt egyik legmegrázóbb dokumentuma.
Az olykor érezhető anyai beavatkozástól a napló még drámaibb, még megrázóbb lett, főként, mert tudjuk: a megjelenés után Éva édesanyja mély depresszióba esett, majd öngyilkos lett. A napló azóta megjelent angolul, héberül, néhány évvel ezelőtti, Éva lányom című, magyar kiadása után pedig németül, franciául, spanyolul és baszk nyelven is."
 
Forrás : konyves.blog.hu 

Hogyan találta meg Éva édesanyja a naplóját?Ezt írta 1947-ben: 

"Éva naplóját 1945-ben megtaláltam Nagyváradon. Hűséges szakácsnőnk, Szabó  Mariska őrizte. Én Éva anyja vagyok, akit ő Áginak hívott. Abban a földi pokolban,  amit nagyváradi gettónak neveztek 1944-ben, elválasztott bennünket az emberi  gonoszság és kegyetlenség. Én Bergen-Belsenbe kerültem, sorsom később jobbra fordult,  kijutottam Svájcba, Éva 1944. október 17-én meghalt Auschwitzban. Éva, mióta barát-  nőjét, a kis Münzer Mártát 1941-ben jóformán a tejszínhabos eper mellől vagonba tették, különös módon megváltozott. Valóságos mániájává vált, hogy ő és mi mindannyian, akiket szeretett, erre a sorsra juthatunk. Nehéz volt az érzékeny, rendkívül  értelmes kisleányt ettől a már-már kényszerképzetévé fajult félelmétől megszabadítani.  Amint naplójában is olvasható, valahogyan megnyugtattuk, akkor még logikusnak lát-  szó magyarázatokkal. A Márta sorsán érzett fájdalma azonban mély nyomokat hagyott  benne, és 1944. március 19-én, amikor a németek Magyarországot is megszállták,  barátnőjének édes kis táncosnő alakja víziószerűen merült fel benne, és június 3-ig –  amikor őt is vagon vitte Lengyelországba – napjában többször hangos zokogás  közepette emlegette Mártát. Éva sorsa 1944. október 17-én teljesedett be. Június 6-án, azon a napon, amikor a szövetséges csapatok először tették lábukat Európa földjére,  érkezett Éva Auschwitzba. Minden szörnyűségből kivette részét, csakúgy, mint sok millió sorstársa. Túlélő szemtanúk szerint, a testi és lelki gyötrelmek ellenére, életösztöne  egy percre sem hagyta cserben, és ennek tulajdonítható, hogy testi állapota a többiekéhez képest végig kielégítő maradt. Unokatestvére és barátnője, Kecskeméti Marica  – akit naplójában is említ –, szintén túlélők szerint, valósággal a keze között halt meg,  de élni akarása ezután sem hagyta el. Mindent, ami tizenhárom évétől tellett,  elkövetett, hogy megélje azt a fajta világot, amelyről környezete a fasizmus sötétségében ábrándozott. A tizenhárom éves Éva harcolt tehát az életéért a Harmadik Birodalom gonosz, elállatiasodott hóhéraival, de a német vadállat legyőzte Évát. Mengelének hívták a közvetlen halálát okozó fenevadat. Mengelét nem mutatom be az  olvasónak, úgy vélem, nincs a földön olyan ember, aki ne borzongana össze neve hallatán. Az emberiség szégyenére orvosi diplomával rendelkezett, és szemtanúk szerint  hangja orgonaszerűen búgott. Mitológiai istenhez hasonlított. Mengele választotta ki a  deportáltak százezrei közül azokat, akiket azonnali gázhalálra szánt, és azokat, akiket életre ítélt.  A Mengele által engedélyezett életforma szintén nem szorul ma már ismertetésre.  Éva tehát október 17-ig az auschwitzi „C” lágerben a krematóriumok füstfelhője mögött  élte a Mengelétől engedélyezett életet. 1944. október 17-én, valószínűleg a felszabadító  orosz csapatok erőteljes közeledtére, Mengele végrehajtotta utolsó és leghatalmasabb  méretű szelekcióját. Amíg addig hírhedt karmesteri mozdulattal jobbra-balra mutatva  irányította a boldogtalanokat, október 17-én már nem elégedett meg azokkal az  áldozatokkal, akiket pribékei előtte felsorakoztattak, hanem ő maga kereste a rejtőzőket. A gyermeket egy jólelkű orvosnő valóban rejtegette. Mengele nehézség nélkül  rábukkant Évára, aki szerencsétlenségére megrühesedett, és mindkét lába kisebesedett.  „No nézd csak”, üvöltött Mengele, „még rühes is vagy, te béka. Mars fel az autóra!”  Mengele sárgára festett teherautóval szállíttatta az emberanyagot krematóriumai  számára. Évát szemtanúk szerint maga Mengele tuszkolta fel a halálautóra. Amitől  1941 óta félt, bekövetkezett: a tizenhárom éves Éva élete – Lengyelországban – véget  ért."

Teljes napló olvasható a scribd.com-n.  

A Gerincre vágva blogban ezt olvashatjuk : 


"Van abban valami egészen megrázó, ha egy történet rögtön a megmásíthatatlan véggel kezdődik. Heyman Éva naplója ugyanis annyi élni akarással van tele, hogy rögtön a felütésnél akár még teljes szívvel bízhatnánk is a szerencsés megmenekülésben. Az esély ugyanis arra (és mindenekelőtt a remény persze), hogy a tizenhárom éves kislány túléli a borzalmakat, és felnőtt korában fotóriporterként járja majd a világot, ekkor még benne rejtőzik a sorokban." 
Teljes bejegyzés : gerincrevagva.blog.hu 

Heyman Éva elfeledett naplója

 

"Heyman Éva 81 éves lenne, nem sikerült azonban megöregednie: idő előtt, 13 évesen fosztották meg sorsától. A nagyváradi zsidó kislányt üres marketingfogás lenne pusztán csak a „magyar Anne Frankként" emlegetni. Mindketten 13. születésnapjukon kezdenek feljegyzéseikbe, Anne két évvel korábban, mint Éva, aki 1944. február 13-án fog bele a naplóírásba."

Teljes cikk : hetek.hu  

Kiállítás egy zsidó kislány életéről 

Kiállítás egy zsidó kislány életéről 
"Eva Heyman 1931 Nagyvárad – 1944 Auschwitz című vándorkiállítást először az Eminescu Főgimnáziumban állították ki. A plakátsorozat a nagyváradi zsidó kislány rövid életét és történetét mutatja be. Eva Heyman 1931-ben született Nagyváradon, négy évesen szülei elváltak, ő legtöbb idejét anyai nagyanyjánál töltötte játékkal és sporttal."

Teljes cikk :  erdon.ro



Megmarad Heyman Évának az emléke Nagyváradon? Igen,mert szobor fogja emlékeztetni a váradiakat a fiatal zsidó kislányra.A Bihari Napló cikke is lehet egy emlékeztető.Vajon a felnövő nemzedékeknek mi lesz a véleményük?Nem lehet tudni.A Rhédey-kertben lesz egy szobor ,mely a holokauszt váradi gyermekáldozatainak állít emléket.Cikk : pressreader.com 



16 

A szobor terve .Forrás: reggeliujsag.ro
 

Idézem a napló utolsó sorait :
"Befejezem,mert még sok dolgom van,kis Naplóm,három francia rendhagyó igét kell bemagolni és olvasni akarom Verne Gyulától a Grant kapitány gyermekeit.Jó éjszakát'"
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése